Világgazdaság cikk

Világgazdaság Online: Új jogi lehetőség a fogyatékkal élőknek, szenvedélybetegeknek, hajléktalanoknak

Az egészségügyben, a foglalkoztatásban, vagy a lakhatásban is segíthet a fontos döntések meghozatalában a cselekvőképességükben korlátozottaknak egy kijelölt támogató személy egy új jogi lehetőség révén.
 
„Egy új jogintézmény révén úgy tudnak segítséget nyújtani a döntéseikben támogatásra szorulóknak anélkül, hogy korlátoznák az érintett személy cselekvőképességét” – nyilatkozta lapunknak a Kézenfogva Alapítvány (KF) jogásza. Gazsi Adrienn elmondta, hogy a támogatott döntéshozatalnak is nevezett lehetőséget az új polgári törvénykönyv vezette be március 15-én. Magyarországon jelenleg 57 944 fő áll gondnokság alatt, elsősorban őket érintheti a támogatott döntéshozatal intézménye például a lakhatás, a foglalkoztatás, az egészségügy a szociális ellátás és az oktatás területén.
 
Igénybevételével az érintett személy továbbra is teljes cselekvőképességgel rendelkezik ügyei intézése során, a döntéseinek támogatása azonban jogilag elismert formát ölt. A KF jogásza szerint feltehetően az értelmi fogyatékossággal, pszicho-szociális fogyatékossággal élő, a szenvedélybeteg, az időskori demencia miatt segítségre szoruló, esetlegesen a hajléktalan személyek közül többen élnek majd ezzel a lehetőséggel.
 
Gazsi Adrienn fontosnak tartotta, hogy a támogatott döntéshozatal a támogatott és a támogató személy közötti bizalmi viszonyon alapul és igazi partnerségi kapcsolat lehet. A segítség mértékét minden esetben a támogatott személy szükséglete és az adott helyzet, probléma határozza meg. A támogató soha nem járhat el a támogatott személy helyett és nevében, csak segítséget, tanácsot adhat a hozzá fordulónak. A segítség mértékét mindig az adott személy szükséglete és az aktuális helyzet és probléma határozza meg.
 
Ilyen helyzet lehet, hogy ha egy enyhén értelmi fogyatékos embert valamilyen jogi sérelem ér és van kirendelt támogatója. Ebben az esetben kérheti, hogy a bírósági eljárás során a támogatója is jelen legyen és őt segítse, mindent elmagyarázzon. Előfordulhat olyan eset is, hogy egy enyhén értelmi fogyatékos gyermek édesanyja már hivatalosan nem lehetne jelen egy tárgyaláson, mert gyermeke már elmúlt 18 éves, amennyiben azonban ő a kirendelt támogatója, lehetősége van továbbra is jelen lenni. Támogatóként segíthet megfogalmazni gyermeke akaratát, segíthet a döntéshez szükséges információk megszerzésében, elmagyarázhatja azokat a tartalmakat, amelyek nem érthetőek a számára. Arra is van példa, hogy egy enyhén értelmi fogyatékos felnőtt örököl egy házat a szülei halálakor és a hagyatéki eljárás során segítségre van szüksége, hogy mit írjon alá, miről szólnak a hivatalos papírok. Munkába állásuk esetén, ha nem tudja egyedül értelmezni a munkaszerződését, akkor is jól jöhet egy olyan segítő, aki nem helyette hozza meg a döntést, hanem csak elmagyarázza a lényeget és hagyja dönteni az érintett felet.
 
„A támogatót, legfeljebb két személyt minden esetben a helyi gyámhivatal rendeli ki” – mondta Gazsi Adrienn. A Kézenfogva Alapítvány a támogatói és gondnoksági rendszer kapcsán 2014 áprilisától részt vesz egy nemzetközi projektben, amelyben a hivatásos támogatók és gondnokok képzését és úgynevezett érzékenyítését segítik elő. Itt egy 30 órás képzésben ismertetik többek között azt is, hogy egy értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos ember jogi státusza hogyan változik meg a gondnokság alá való helyezéssel. Foglalkoznak a cselekvőképesség jogi kategóriáival, a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatával, a gondnokolt személyek kiválasztásával és vagyonkezelésével is.
 
A TASZ eltöröltetné a gondnokságot
A támogatott döntéshozatal egy új jogi lehetőség lehet a gondnokság szigorának enyhítésére. A Társaság a Szabadjogokért (TASZ) korábban sérelmezte, hogy az alkotmánybíróság elutasította az Alapvető Jogok Biztosának a polgári törvénykönyv gondnoksági szabályait kifogásoló indítványát.
 
A TASZ szerint a gondnokság alá helyezettek cselekvőképességének teljes korlátozásának eltörlése hazai és nemzetközi szakmai és civil konszenzusra támaszkodik, nemzetközi szerződés kötelezi rá hazánkat. Az érintettek életük egyetlen jelentős területén sem hozhatnak döntést, bármikor intézetbe zárhatók, vagyoni ügyeikben és családjogi aktusaikban korlátozhatók, akaratuk ellenére egészségügyi beavatkozásnak vethetők alá.