FOGADD EL, FOGADJ EL! Projekt

www.fogadj-el.hu

Magyarországon az értelmi fogyatékos emberekkel szemben rendkívül sok előítélet és sztereotípia él, amelyek hátterében az érintettekkel kapcsolatos tudatlanság, tájékozatlanság vagy éppen a tőlük való félelem áll.

A szociálpolitika egyik alapvető tapasztalata, hogy a fogyatékosokkal szembeni attitűdök, magatartásformák a rehabilitáció központi problémáját adják, hiszen egy közösség csak akkor képes befogadni a fogyatékos embereket, ha velük szemben nem előítéletes, és nincsenek vele kapcsolatos félelmei. Az előítéletek tudatosítása, felismerése és lebontása nélkül a legfejlettebb technikai eszközök, a közlekedés teljes akadálymentesítése vagy éppen a törvények által garantált jogok is kevéssé hatékonyak, hiszen ezek a mindennapi helyzetek és a személyes kapcsolatok segítését tűzik ki célul. Ha például a tanító fél a fogyatékos gyermektől vagy neheztel rá csökkent képességei miatt, akkor sokkal kevésbé képes támogatni a tanuló beilleszkedését a környezetébe, sokkal kevésbé képes hatékonyan segíteni tanulását, és nem képes segíteni a többi tanulót abban, hogyan viszonyuljanak a fogyatékos osztálytársukhoz. Az előítéletek és a sztereotip gondolkodásból kiinduló viselkedések nem pusztán azért károsak, mert kirekesztik a fogyatékos embereket a társadalomból, hanem ezen túl azért is, mert bizonyíthatóan káros hatással vannak a fogyatékos ember pszichológiai állapotára, és magára a rehabilitációs folyamatokra is: a hetvenes évek óta tudjuk, hogy fokozzák a megbetegedésre való hajlamot, zárkózottá teszik a személyiséget, és egy bizonyos határon túl igen komoly pszichiátriai ártalmakat is okozhatnak. Saját kutatási adataink szerint a legsúlyosabban fogyatékos emberek esetében a szülők a népesség átlagát jelentősen meghaladó mértékben szorulnak pszichiátriai kezelésre, vagy estek át öngyilkossági kísérleten. Ennek hátterében az esetek töredékében a gyermek fogyatékossága, a legtöbb esetben azonban a szociális kapcsolatok összeomlása, a barátok és a rokonok kirekesztő attitűdje, a kapcsolatok beszűkülése: vagyis az előítéletekből eredő magatartás áll.

A tervezett kampány szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amelyet a Kézenfogva Alapítvány megalapításakor Göncz Árpád kezdeményezett, és amelynek mindeddig számos állomása volt (média-kampányok, tájékoztató füzetek, országos konferenciák, helyi közösségekbe integrált lakóotthonok kialakításának támogatása). A Kézenfogva Alapítvány felfogásában az előítéletek lebontása mindig összekapcsolódott a tájékoztatással, a felvilágosítással és a személyes találkozással, s így e mostani projektünk nem csupán arra irányul, hogy a helytelen gondolkodási és viselkedési sztereotípiákat lebontsa, hanem arra is, hogy az embereket olyan helyzetbe hozza, ahol gondolkodni, tanulni kénytelenek, ahol újragondolhatják korábbi tapasztalataikat. Az előítéletek elleni munka ezért nem hasonlítható az „agymosáshoz”, hiszen éppen azt a lehetőséget akarja megadni az embereknek, hogy immár saját tapasztalatik birtokában alkossanak véleményt, hozzanak törvényeket vagy építsenek épületeket. A lehető legnagyobb hatékonyság érdekében

a program szinte valamennyi elemét (az arculattervezéstől egészen az útvonal kialakításáig) a helyi közösségek ép és fogyatékos tagjai aktív bevonásával alakítjuk ki;
az adott településen élő fogyatékos és ép emberek számára találkozási lehetőséget teremtünk, ahol személyes tapasztalatokat szerezhetnek egymásról;
olyan helyzeteket teremtünk, amelyekben át lehet élni a fogyatékos emberek problémáit és élethelyzetét;
ennek eredményeként növekedni fog a helyi szervezetek és a fogyatékos emberek imázsát az adott településen.
A rendszerváltás óta eltelt tizenöt évben számos a fogyatékos emberek érdekeit védő jogszabály született, számtalan szervezet tevékenykedik életminőségük javításáért, azonban a közvélemény még ma is igen sokszor elzárkózik a fogyatékos embereket nevelő családoktól. A népesség egyre nagyobb hányada elismeri, hogy a fogyatékos embereknek joguk van az emberhez méltó életre, azonban az a jellemző, hogy az aktív segítő attitűd a népesség túlnyomó részében még nem jellemző: ennek hátterében a személyes tudás és a fogyatékos emberekről szerzett mindennapi tapasztalatok hiánya áll. Jellemző, hogy a családok jelentős részében nem tudnak a szélesebb rokoni hálóban a fogyatékos rokonokról, hiszen – főként nagyvárosokban – azokat még jelenleg is igyekeznek eltitkolni a szülők.
Nemzetközi felmérések, különösen pedig az angolszász országok hasonló akcióinak tapasztalatai alapján állítható, hogy egy ilyen kampány jelentősen hozzájárulhatna a fent jellemzett problémák oldódásához, személyes kapcsolatok szövődéséhez, végső soron pedig az előítéletek újragondolásához, lebontásához. Ezeknek az elvárásoknak egy tiszta profilú médiakampány nem tudna eleget tenni, hiszen személyes tapasztalatok és helyi események híján sokkal kevésbé lehet eredményeket elérni. Ezért a Kézenfogva Alapítvány kamionja a regionális részvételre, a közösségek aktivizálására építve egy nyitottan szerveződő programot indítana, amelyben minden érintett – ép és fogyatékos lakosok – egyaránt részt vehet. Ezen túl azonban a programsorozat erőteljes média-megjelenítésére is törekszünk, amely lehetővé teszi azoknak a településeknek a megszólítását, amelyekbe a kamion nem jut el, és lehetővé teszi a társadalom széles rétegeinek elérését, a helyi és országos szintű döntéshozók attitűdjeinek befolyásolását.

Magyarországon mindeddig még egyetlen alkalommal sem indítottak olyan volumenű kampányt, amely lehetőséget adott volna az értelmi fogyatékos emberek 57.000 tagot számláló népességének, hogy az egész ország előtt, mint autonóm, munkára képes és hozzánk hasonló hétköznapi ember mutassa meg magát. Ennek a hiánynak a pótlására igen nagy szükség lenne, hiszen – mint azt az angolszász és számos európai fogyatékosságügyi mozgalmai is mutatják – a fogyatékos népesség emancipációjának az ilyen jellegű események alapvető elemeivé válhatnak, és komoly lendületet adhatnak mind a hétköznapi élet, mind pedig a politikai érdekérvényesítés vagy a közszolgáltatások akadálymentessé tételének folyamatihoz. Éppen ezért – noha az ilyen kampányok közvetlen költséghatékonysága nem mérhető – jelentős érvek szólnak a mellett, hogy profin tervezett és helyi részvételre alapozott közvélemény-formálás hosszútávon termékenynek bizonyul.

A Kézenfogva Alapítvány mára nem csupán országos elismertsége és rendkívül széles kapcsolati hálója, hanem PR-tapasztalata és tudása alapján is képes egy ilyen kampány levezénylésére.

www.fogadj-el.hu